Magas vérnyomás
A magas vérnyomás meglehetősen gyakori jelenség, ugyanakkor a kezelése számos esetben problémákba ütközik vagy a gyógyszerek mellékhatásai miatt, vagy azért, mert a vérnyomás emelkedése nem állandó, hanem időszakos. A gyógyszerek pedig nem tudnak mit kezdeni az ingadozó vérnyomással.
Ha abból indulunk ki, hogy a szervezetünk automatikusan igyekszik a működéseit zavaró hatások elleni alkalmazkodásra, talán nem is tűnik annyira ijesztő jelenségnek a magas vérnyomás.
Két alapvető mechanizmust szeretnék e ponton kiemelni, mely vérnyomást emelő hatású:
1. Ha egy szövetrészt ellátó ér keresztmetszete csökken, mert a falán megjelenő lerakódások beszűkítik, akkor az ér által ellátni hivatott szöveti terület vérellátása csökken. Egyszerű áramlástani összefüggés: ha egy cső keresztmetszetét csökkentjük, de a rajta keresztül átáramló folyadék mennyiségét azonos szinten akarjuk tartani, akkor a folyadék nyomását/sebességét kel fokoznunk. Ezt teszi a szervezetünk.
Vagyis a nyomás emelkedése egy alkalmazkodás a szűkült érkeresztmetszetekhez.
Ez történik a szervezetben is. És ilyenkor a (vér)nyomás csökkentése sajnos a szöveti vérellátás egyidejű romlását eredményezi. Az pedig pl. az agy esetében szédülést, aluszékonyságot, memóriazavart eredményezhet.
2. Ha az érfalak felszíni glikoprotein rétege megkopik, és/vagy az érfalat a benne áramló vér sodrása (súrlódása), a rárakódott anyagok, netán immunreakciók irritálják, akkor az erek időszakos, vagy tartós összehúzódással reagálhatnak, mely a vérnyomás emelkedésének lehetséges magyarázata.
E két mechanizmus az esetek túlnyomó részében gyakorlatilag azonos eredetű. A szervezetünkben az erek falán /de számos egyéb felszíni felületen/ megfigyelhető egy glikoprotein réteg, amit glikokalyxnak ismer a tudomány. A jelenlegi táplálkozási viszonyaink közepette ez a réteg elkopik, elfogy. Ennek a részletes ismertetése olvasható az „Ez már mindennek a határa” cikkben.
Az érfalakon történő kopás felel az erek összehúzódási hajlamáért, az emésztőrendszeri nyálkahártya kopása pedig áteresztő belet eredményez, mely az érfalakra lerakódó anyagok áteresztését jelenti a béltartalomból a keringésbe.
Mi a megoldás?
Elsődlegesen a hiányzó szénhidrát=szacharid alkotóelemek pótlásával, vagyis a nyersanyagok bevitele a megoldás.
Itt nincs helye a félmegoldásoknak. Ha jól kivitelezzük, kiváló hangulat, közérzet, energiaszint és az egészségi állapot stabilitása lesz a jutalmunk. Ha nem, akkor az ellenkezője.
Hogy melyek a megfelelő tápanyagok, és azokat milyen módon, milyen összetételben ajánlott alkalmazni, kérjen segítséget, útmutatást itt.
Fordítsunk a tendencián közösen! Alapozzuk meg az Ön jó egészségét az érrendszer, a bélnyálkahártya, az epeutak, a mirigyek, a vesék és húgyutak, vagy a nemi szervek belső burkolatának felépítésével, élettani állapotának javításával.
Ha velünk tart és megszívleli a tanácsainkat, elégedett lesz szervezete állapotával.
Jó egészséget kívánva,
Dr. Czinege László
orvos – természetgyógyász