Candida és mycotoxinok
A Candida albicans nevű sarjadzó gomba régóta ismert lakója az emberi szervezetnek. Alacsony egyedszámban része a bennünk lakó mikroflórának, és a túlszaporodását azok a probiotikus baktériumaink gátolják, melyekkel életközösséget alkotunk.
A Candida egyéb típusai is ismertek, de most nem a nevezéktanon van a hangsúly.
Az a jelenség, hogy a Candida túlszaporodik az emberi szervezetben, nem a Candida megváltozott viselkedésén múlik, hanem azon, hogy az emberi szervezet változott meg az elmúlt évtizedekben.
Egyfelől a sokszorosára nőtt a finomított cukrok fogyasztása. Az ötvenes-hatvanas évekig az emberek számára hozzáférhető szénhidrátok többnyire lassú, vagy közepesen gyors felszívódásúak voltak.
A szénhidrátok olyan anyagok, amelyben a cukormolekulák képezik az elemi egységeket. Mondjuk őket olyan lego építményeknek, ahol a már tovább nem bontható lego építőelemek a cukrok.
Az ételeinkben bődületes mennyiségben megemelkedett két elemi cukor fogyasztása, a glukózé, ismertebb nevén szőlőcukoré ez legyen piros lego darabka, és a fruktózé, ismertebb nevén gyümölcs-cukoré, az pedig legyen a sárga.
ÉS van még a szacharóz, mely répa- vagy nádcukorként ismert, és egy glukózból és egy fruktózból épül fel, vagyis egy piros és egy sárga legóból álló kettős cukor, más néven diszacharid.
Utóbbi a szervezetünkbe jutva gyorsan kettéválik az alkotóira.
Ha olyan ételeket és italokat fogyasztunk, melyek olyan gyorsan juttatnak be hirtelen sok glukózt és fruktózt, melyet a szervezet nem tud megfelelő ütemben feldolgozni, és a bélből, vérből, kötőszöveti térből eltüntetni, akkor az a Candida számára terített asztal, és a Candida ha enni kap, viharos gyorsasággal szaporodni kezd.
Ez az egyik ok a túlszaporodásra.
Van még legalább kettő.
Egy következő ok az, hogy az antibiotikumok elpusztítják azokat a bélbaktériumokat, melyek a Candida túlszaporodását gátolni képesek, míg a Candidára nem hatnak. Itt nem pusztán arról az antibiotikumról van szó, melyet akkor ír fel számunkra a kezelőorvosunk, ha betegek vagyunk, hanem arról is, mely a feldolgozott élelmiszerek jelentős hányadában benne van. Hogy miért, az egy másik történet.
És van egy harmadik ok, melyről nagyon fontos beszélnünk.
Léteznek a szervezetünkben olyan szerkezetek, melyek többek közt határvédelmi szerepeket is betöltenek. A szerkezeti felépítésüket tekintve tartalmaznak ugyan cukrokat, de sajnos azok a cukrok, melyek nagyon kellenének a határvédelem felépítéséhez, kiszorultak, eltűntek a mindennapi élelmeinkből. Így hiányos a határvédelmi szerkezet, ami több módon is kedvez a Candidák elszaporodásának.
Ennek a határvédelemnek a szükségességéről és a hiánya által okozott bajok szövevényes rendszeréről szól a weboldal.
De még mielőtt a megoldásra, a hiányzó építőanyagok bevitelének módjára rátérnénk, ejtsünk néhány szót a mycotoxinokról.
A kifejezés egy szóösszetétel: a myco- tag gombát jelent, a toxin pedig mérget.
A gombák világában igen elterjedt védekezési és támadási eszköz a toxintermelés, vagyis toxinokat termelnek a maguk védelmére és más élőlények befolyásolására. Ezt a kifejezést azért használtam, mert a Candidák bizonyos kutatások szerint száznál is több mycotoxint termelnek, és a túlszaporodásuk éppen ezek miatt eredményez tüneteket.
Vannak toxinok, melyek befolyásolják a gazdaszervezet viselkedését. Pl. indokolatlanul megnőhet a vágyunk édességek fogyasztására, melyet valójában nem mi akarunk megenni/meginni, hanem a bennünk élősködők.
És mi az eredmény? Főleg esténként addig fokozódik a vágy bennünk arra, hogy valami cukrosat fogyasszunk, hogy képesek vagyunk hisztérikusan feltúrni a lakást némi maradék édesség után, vagy éppen felöltözünk, és leszaladunk a legközelebbi kisboltba egy szelet csokiért, vagy egy sütiért.
Sajnos ismert ennél rosszabb is. Az aflatoxinok szintén mycotoxinok, és egyértelmű a rákkeltő hatásuk első sorban a máj vonatkozásában.
Vagy ott van a kukoricán élősködő penészek zearalenon nevű toxinja, mely xenoösztrogén hatású. Ez azt jelenti, hogy ösztrogén hormonhatást vált ki az emberi szervezetben, de az emberi táplálkozásban fontos szerepet betöltő sertések szervezetében is. Tehát a zearalenonnal terhelt kukoricával takarmányozott sertések húsa és feldolgozott termékei, avagy a kukorica alapú ételek tartalmazhatják. És vélhetően tartalmazzák is, hiszen számos hormonproblémát tudunk felsorolni a meddőséggel, merevedési zavarral, mellrákkal kezdve a férfiak megnövekedett mellméretein és elnőiesedésén át a prosztatarákig.
Visszatérve a Candidára, legalább annyit tegyünk meg, hogy:
- álljunk le a hirtelen, robbanásszerű cukorszint-emelkedést eredményező ételek és italok fogyasztásával (üdítők, sütemények, tészták, kenyérfélék – kivétel a hagyományosan, hosszú kovászos kelesztéssel készülő kenyerek)
- használjunk fűszereket és étel-alapanyagokat, melyek gátolják a Candida szaporodását (ilyen a fokhagyma, az oregano, a szegfűszeg, a torma, a kakukkfű)
- Kerüljük a potenciálisan mycotoxint tartalmazó ételek és italok fogyasztását (sajnos az alkoholos italok is ide sorolandók, de a földimogyoró és a pattogatott kukorica is)
- a szervezetünkben oly fontos határrétegeket kezdjük el építgetni. Ennek eszközeként pedig kiemelten javaslom a Ganoderma gombát olyan kombinációban, hogy a gombafonalakból és a kifejlett gombatestből készült kivonatot alkalmazzuk kombinált formában.
Hogy melyek a megfelelő tápanyagok, és azokat milyen módon, milyen összetételben ajánlott alkalmazni, kérjen útmutatást, tanácsot itt.
Ha velünk tart és megszívleli a tanácsainkat, elégedett lesz szervezete állapotával.
Jó egészséget kívánva,
Dr. Czinege László
orvos – természetgyógyász