Agyi keringési zavarok
Az erek falának belső rétegét endotelnek, vagy érbelhártyának hívjuk egységesen, az egész érrendszerben. Ha az endotelt elektronmikroszkóppal megvizsgáljuk, a felszínén láthatóvá válik egy vékonyka réteg, melyet a tudomány glikokalyx néven ismer.
Pontosabban nem ismer, vagy nem foglalkozik vele a jelentőségéhez – fontosságához méltó figyelemmel.
Ennek a rétegnek számos szerepe van. Például védi az érfalat a véráramlás nyíró-feszültségével szemben. Ha valaki besétált már egy hegyi folyóba, vagy a Dunába, akkor megérezhette, hogy az áramló víznek milyen sodrása van. A vér is súrlódik az érfalakon, és ezt hivatott csökkenteni az a réteg, amely kinél előbb, kinél később megkopik, és ekkor az érfali sejtek védtelenné válnak a vér súrlódásának kitéve.
Ezt a szervezet érzékeli, és pl. a jól ismert koleszterinnel igyekszik egy az eredetit pótló védő réteget kiépíteni, csakhogy az utóbbi védő réteg ellenünk tud fordulni. Viszont az is nyilvánvaló, hogy a koleszterinszint növekedése, és a koleszterin érfali lerakódása pusztán következmény, védelmi reakció. Ellenben jelentős mértékben be tudja szűkíteni az erek keresztmetszetét.
Az a szerv, vagy szöveti terület, mely egy beszűkült éren keresztül silány vérellátáshoz jut, oxigén- és tápanyaghiányossá válik. A sokszínű tüneti megjelenés ennek a következménye.
Az érfalak a védelmi rétegük kopása következtében érzékennyé tudnak válni, mely összehúzódásokra, vagy akár hirtelen ellazulásra késztetheti őket. Az összehúzódási hajlam nagyobb érrendszeri területre kiterjesztve emeli a vérnyomást.
Amíg az érrendszer a koleszterin-lerakódásoktól nem szűkül be, nem merevedik el, addig ez az összehúzódás lehet ingadozó erősségű. Ez egyben magyarázat arra is, hogy miért vannak köztünk olyanok, akiknek gyógyszeresen szinte lehetetlen beállítani a vérnyomását, mert hol magas, hol pedig nem.
Az érrendszeri ellazulás pedig okozhat ájulásérzetet, szédülékenységet, alacsony vérnyomást, illetve ha a koponyatéren belül jelentkezik, az esetben migrén a következményes tünet.
Az agyat ellátó artériás, azaz verőeres rendszer szűkülete rontja az agy vérellátását. Aszerint, hogy egy lassú lefolyás mentén fokozatosan alakul ki az agyi oxigén- és tápanyaghiány, vagy egy érszakasz hirtelen elzáródása folytán gyorsan, változatos a tüneti megjelenés.
A homályos gondolkodás, zavartság, romló koncentráció, szótalálási nehézségek, memóriazavar, járási bizonytalanság, romló mozgáskészség a lassú lefolyású folyamatra jellemzők, a sztróknak nevezett hirtelen üzemzavar pedig a gyors lefolyásra utal.
A lerakódások helyett az érfalak érzékenysége és következményes összehúzódása pedig átmeneti, de markáns tüneteket eredményez. Pl. hirtelen erős fejfájást, vagy intenzív szédülést, átmeneti beszédzavart. Sok esetben nehéz a sztróktól elkülöníteni és csak a lefolyása különbözteti meg a kettőt. A TIÁ-nak nevezett átmeneti keringészavar legvalószínűbb hátterét is ez képezi.
Meglátásom szerint az érfalak glykoprotein-burkolatát kell pótolni, melynek a „glyko”, azaz szénhidrát összetevőit nélkülözzük a jelenleg általánosan hozzáférhető élelmiszerek fogyasztása mellett.
Ennek a korrekt biokémiai kutatása számos nehézséggel szembesít minket. Az egyik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazon pótlásra van szükség a koszorúerek, az agyi erek, vagy a végtagi erek tekintetében. És az sem biztos, hogy a genetikai különbözőségünk kapcsán nincsenek bennünk ugyanolyan különbségek, mint a vércsoportjaink alapján.
Magyarán a legbiztosabb módszer, ha a hiányzó tápanyagok teljes, vagy minél teljesebb spektrumát igyekszünk pótolni.
3 – 6 hónapos pótlás a legtöbb embernél megfiatalodást, jobb közérzetet, magasabb energiaszintet eredményez.
A jelenleg érvényes jogi szabályozás miatt nem mondhatom azt, hogy gyógyíthatunk a hiányok pótlásával. De aki beteg, és gyógyulni akar, vagy még nem beteg, de nem is akar az lenni, vagy csak jobban akarja érezni magát, az próbálja ki.
Mi a megoldás?
Elsődlegesen a hiányzó szénhidrát=szacharid alkotóelemek pótlásával, vagyis a nyersanyagok bevitele a megoldás.
Itt nincs helye a félmegoldásoknak. Ha jól kivitelezzük, kiváló hangulat, közérzet, energiaszint és az egészségi állapot stabilitása lesz a jutalmunk. Ha nem, akkor az ellenkezője.
Hogy melyek a megfelelő tápanyagok, és azokat milyen módon, milyen összetételben ajánlott alkalmazni, kérjen segítséget itt.
Fordítsunk a tendencián közösen! Alapozzuk meg az Ön jó egészségét az érrendszer belső burkolatának felépítésével, élettani állapotának javításával.
Ha velünk tart és megszívleli a tanácsainkat, elégedett lesz szervezete állapotával.
Jó egészséget kívánva,
Dr. Czinege László
orvos – természetgyógyász